A kormány által kiemelt beruházásnak minősített gigaprojektek sokfelé és sokféleképpen nyomorítják meg országunkat, településeinket és környezeteinket. Az alábbiakban 15 konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy ezt milyen „változatos módon” teszik.
A káros kiemelt beruházásokat több csoportra lehet bontani, ugyanakkor mindegyik hasonló abban, hogy a helyiek megkérdezése és a helyi önkormányzatok beleszólása nélkül, sőt legtöbbször határozott ellenkezése mellett erőltették rá az adott településekre. Szintén gyakori, fontos eleme ezen beruházásoknak, hogy az állam, mintegy büntetésképpen önkényesen elveszi az iparűzési adót a városoktól, ha azok „ellenzékiek” vagy nagyon „ugrálnak”. Így a településeknek és a helyi polgároknak annyi szerepe marad, hogy miközben az óriáscégek profitot termelnek és a kormányzati szereplők is „megtalálják számításukat”, ők elszenvedik a környezetpusztítást, a zajszennyezést, a megnövekedett forgalmat, a vízkincsük és értékes termőföldjeik is elvesztését és más károkat.
Nézzük meg részleteiben tehát a legkárosabb 15 kiemelt beruházást:
Club Aliga
Szállodafejlesztésre, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházás
Rendelet: 388/2020. (VIII. 7.)
Kezdjük a Club Aligával és a Fertő tóval. Mindkét esetben arról szól a történet, hogy NERes oligarchák megkívánták nagy tavainkat, és kisgömböcként, gátlástalanul igyekeznek bekebelezni a legértékesebb partszakaszokat, hogy azután azokat kisajátítsák. Megalomán és felesleges luxushoteleket akarnak építeni természetvédelmi területekre csak azért, hogy öncélú extrabevételekre tegyenek szert. Még az is veszélybe kerül, hogy a helyiek egyáltalán megközelítsék a tavakat. A beruházás „magántulajdonú”, a zavaros privatizációs folyamat után, de erős kormányzati hátszéllel és pénzügyi támogatással.
Fertő tó
Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térségben megvalósítandó beruházások
Rendelet: 201/2018. (X. 30.)
Állami órisáberuházás a nemzeti park közepén. A helyén először a korábbi, emberléptékűbb és egyedi hangulatú cölöpházakat pusztították el, majd egy akkora megalomán száloloda- és kikötőfejlesztésbe kezdtek, ami a környék élővilágát: 800 férőhelyes új parkoló, 350 férőhelyes vitorláskikötő egy 60-80 cm átlagmélységű tavon, 13 hektár lebetonozott terület. Mindezt „turizmusfejlesztés” címen. Csakhogy abszurd dolog úgy turizmust fejlesztei, hogy közben elpusztítjuk azt – ebben az estben az érintetlen természeti környezetet – ami miatt érdemes odamenni.
Paks
Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházások
Rendelet: 208/2015. (VII. 23.)
A kormány Paks2-öt is kiemelt beruházássá minősítette, és a 2024. évi önkormányzati választások után elvette az iparűzési adót a várostól. Bár egy atomerőmű építése elég egyedi tevékenység, egyedi követelményekkel, környezeti, biztonsági és más kockázatai miatt még inkább szükség volna a hatályos törvények érvényesítésére – nem pedig azok alóli felmentésre. Ezzel szemben ezt is kivették az érvénys törvények hatálya alól a kiemelt beruházási státusszal.
Budapest–Belgrád vasútvonal
Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának újjáépítése és fejlesztése
Rendelet: 2020. évi XXIX. törvény
A Budapest–Belgrád vasútvonal kínai hitelből épül, kizárólag kínai érdekeket szolgál. Ezen az úton akarják eljuttatni a kínai tömegárut Európába a görögországi kikötőkből. A beruházás emgkezdése előtt a projekt megtérülési idejét 2400 évre becsülték, ez azóta romlott a költségek elszállásával. Magyarországnak ebből semmi haszna, sőt csak kára van: a vonal a nagyvárosokat elkerüli, azaz a személyszállítást nem javítja, azt párhuzamosan kell (kellene) hazai forrásból fejleszteni. A kínai tömegáruk beözönlése káros a magyar gazdaságnak is. Az egész gazdaság egészségét rontja az a korrupt gyakorlat, amivel az építkezésből a versenyt kizárták, és nagy részt kínai, kisebb részt Mészáros Lőrinc cégeire bízták a kivitelezést.
Rákosdubaj
Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésként történő fejlesztése
Rendelet: 2024. évi XXI. törvény
Rákosdubaj is kiemelkedő példája a kormányzati gátlástalanságnak. A főváros aranytartalékán, ahol megfizethető árú lakások épülhetnének, nagy zöldterülettel, hiszen ezekre van a legnagyobb szükség, egy luxus-lakónegyedet akarnak megvalósítani – minden érintett önkormányzat tiltakozása ellenére. Ez egy gigantikus ingatlanspekuláció, ahol a magyar kormányzati körök arab befektetőkkel összefonódva spekulálnak arra, hogy építenek egy, a városba semmilyen módon nem illeszkedő „luxusnegyedet”, majd ezt értékesítik a világpiacon befektetőknek, ezzel egy jókora ingatlanlufit is fújnak, ami pluszban káros lesz nekünk benszülötteknek. A közlekedési, infrasrukturális hiányokból fakadó és egyéb károkat is mi viseljük, a profit az úgynevezett „fejlesztőké”.
A Városliget beépítése
A „Liget Budapest” projekt keretében megvalósuló egyes beruházások
Rendelet: 546/2013. (XII. 30.)
A Városliget beépítését szintén a kiemelt beruházási törvény segítségével verték át Budapesten, hiába volt folyamatos civil és önkormányzati szintű tiltakozás. Eurtópa legrégebbi közparkját nem megújították nagy, egybefüggő parkként, hanem betonmonstrumok hátsó kertjévé tették, a be nem épített területeket is feldúlták a közművek túlépítésével, a zöldfelületeket károsító programok engedélyezését azóta is csúcsra járatják, Rengeteg zöldet pusztítottak el, évszázados fákat, vagy közvetlenül, vagy közvetve.
Pázmány campus
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházás Budapest VIII. kerületében
Rendelet: 195/2021. (IV. 26.)
A Pázmány campus ügye a Palotnegyedben szintén a kormányzati gőg és arrogancia jelképe. Itt is tiltakoztak a lakók, az önkormányzat és szakmai szervezetek, ez sem a kormányzatot, sem a megrendelő Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát nem érdekelte. A bontás és építkezés rengeteg ember lakó kényszer-kitelepítésével, a sokak szerint védendő épületek és kulturális emlékeink elpusztításával jár.
A közvágóhídi ingatlanfejlesztés
Lakások és irodák építése a Közvágóhíd helyén Budapest IX. kerületében
Rendelet:
A beruházás Adnan Polat török üzletember projektje, ami ipari építészeti örökség jelentős pusztításával ját, és városfejlesztési szempontból sem felelt meg szinte semmilyen követelménynek. Ám megtehette hogy lerombolja Közvágóhidat (csak egy árva torony maradt meg), és oda építkezzen, mert kiemelt beruházássá tették. Az eset nem egyedi, számos „kormányközeli” üzletember vagy cég teljesen magánérdekű, közérdeket még nyomokban sem tartalmazó „ingatlanfejlesztzését” (iroda, szálloda vagy lakókomplexumok) mentesítették attól, hogy a helyiek és a város érdekét szolgáló előírásoakt be kelljen tartaniuk.
„Kormányzati negyed” a budai várban
Budavári Palota területén, valamint a De la Motte-palotát érintően a Nemzeti Hauszmann-terv keretében megvalósuló beruházások
Rendelet: 210/2016. (VII. 21.)
Sokszáz milliárd forint közpénzből építenek új, réginek látszó, és jelentős részben funkciótlan, a megnevezett célra – kormányzati negyed – használhatatlan épületeket a Budai Várban, közben régebbi műemlékeket is elpusztítanak. Az, hogy valójában ez egy bukott projekt, az is mutatja, hogy most vásárolt az állam 600 milliárd forintért irodaépületeket, azzal az indoklással, hogy „új kormányzati negyedet” akarnak kialakítani. A kerületi és fővárosi önkormányzatnak, az érintett lakóknak „természetesen” semmi beleszólása nincs és nem volt az a várbeli építkezésekbe, ők csak a negatívumokat viselik.
Déli Körvasút Budapesten
A Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése és a Kelenföld– Keleti vasúti vonalszakasz fejlesztése néven folyó kiemelten közérdekűvé nyilvánított építkezés.
Rendelet: 76/2021. (II. 19.)
A vasút fejlesztésre szükség van, ám úgy, hogy az a hazai igényeket és fejlődést szolgálja. A Déli Körvasút tervek szerinti bővítése inkább szolgálja a kínai tömegáruk akadálytalan áramlását, mint a helyi, elővárosi közlekedés javítását. De bármi is indokolja az építkezést, nem szabadna sokszáz fát kiirtani, az éltető parkot durván megcsonkítani, amikor ez az egyetlen menedéke a súlyosbodó klímaváltoztás közepette az itt lakóknak. (Plusz az Allée, mert a plázák szerencsére hűtöttek. De a 40 fokot ott sem bírta a rendszer, a földszinten még elviselhető volt, de a 2. emeleten már 30 fok felett, például a REGIO játékboltban.) És nem lehetne figyelmen kívül hagyni a helyiek és az őket képviselő önklormányzat tiltakozását, javaslatait.
Akkumulátoripari beruházások
A káros kiemelt beruházások fontos csoportja az akkumulátoripari beruházások. Ezen esetekben a helyiek és a települést védő szabályok figyelmen kívül hagyása mellett további súlyos problémák társulnak: a környezetvédelmi, munkavédelmi, katasztrófavédelmi és más országos törvények áthágása. Az akkugyárak elhasználják legnagyobb kincsünket, a tiszta vizet, rengeteg energiát használnak el, sokszor értékes termőföldekre épülnek, nagy forgalommal és zajjal járnak.
Ráadásul az akkumulátorhulladék kezelése, feldolgozása is veszélyes üzem. Rengeteg az üzemi baleset, számos közülük halásos kimenetelű. És bár a javarészt távol-keleti multicégek azt ígérik, hogy zárt rendszerben fogják a termelést végezni, ez a legtöbbször nem így megy. A gödi akkumullátorgyárnál például rákkeltő és magzatkárosító anyagot találtak a talajvízben. Mindezt azért, hogy a távol-keleti multi mindezek után kivigye a hasznot, és sem az adott település sem az ország semmit nem profitál az egészből.
Nyilvánvalóan senki nem szeretne ilyen üzemeket a szomszédjában. A kormány az emberek akaratatát azonban felülírja azzal, hogy kiemelt beruházássá teszi őket. Ahelyett, hogy gondoskodna arról hogy ezek az üzemek biztonságosan és tisztán működjenek, ami nyilván magasabb költséget jelentene nekik, rákényszeríti a piszkos és veszélyes gyárakat a saját polgáraira. Sőt közpénzből még ezermilliárdos támogatásokat is ad nekik. Ez az ország kiárusítása.
CATL akkumulátorgyár
Debrecen mellett épülő kínai akkumulátorgyár
Rendelet: 75/2015 (III.30)
Az akkumulátoripari (láz)álmok zászlóshajója, az óriáskapacitásúra tervezett kínai CATL gyár nagy tiltakozát váltott ki helyben és országosan is. A teljes üzem vízfelhasználása veszélyeztetné a kétszázezres város vízbázisát – a klímaválság közepén. Energiafelhasználása másfélszer akkora lesz, mint a megyéé. Értékes termőföldeket semmisít meg a ráépítéssel. És nincs hatóság, ami ellenőrizné, hogy betartják-e az egyébként is fellazított munkaügyi és környezeztvédelmi szabályokat. Mindezen károkozást nem ingyen csinálják: a jelenlegi kormány a mi pénzünkön épít neki utat, vasutat, elektromos hálózatot, vízvezetéket, és ad pénzbeli támogatást; összesen több, mint 300 milliárd forint értékben.
SK On Hungary Kft. (Iváncsa)
Iváncsa község külterületén megvalósuló ipari park és akkumulátorgyár
Rendelet: 359/2020. (VII. 23.)
Az iváncsai akkugyárnak már az építése során négy baleset, köztük három halálos is történt. Az gyár még mindig nem kezdett el termelni, de a beüzemelés során már történt mérgezéses baleset is. A környezethasználati engedélye alapján 35 kéményből eregeti majd a rákkeltő anyagokat is tartalmazó füstöt és gőzt. Tönkretesz egy korábban csendes települést. A jelenlegi kormány közvetlenül 50 milliárd forinttal támogatta, plusz legalább ennyivel út- és közműépítésen keresztül.
SK Battery Manufacturing (Komárom)
A komáromi ipari park bővítésé és akkumulátorgyártó üzemek telepítése.
Rendelet: 134/2015. (V. 27.)
A gyárban sokszor volt mérgezéses baleset, 2022-ben hidrogén-cianid szivárgott, más esetben rákkeltő anyagok, máskor szúros szagú gáz miatt keleltt kiüríteni az üzemet. A katasztrófavédelmet volt, hogy be sem engedték, de a legtöbb esetben „természetesen” mindent rendben talált. Ha nem lenne kiemelt beruházás, ha betartatnáék szigorúan a környezetvédelmi, egészhégügyi és munkavédelmi előírásokat, ezt a gyárat már rég fel kellett volna függeszteni vagy bezáratni, de mindenképpen jelentős büntetésre bírságolni. Büntetés helyett azonban még közpénzből kapott óriástámogatást, 28,5 milliárd forintot.
Samsung SDI Magyarország (Göd)
Akkumulátorgyár Gödön, több ütemben megvalósítva.
Rendelet: 141/2018. (VII. 27.)
A gödi akkumulátorgyár a legbeszédesebb példa arra, hogy hogyan nyomorít meg egy települést a kormányt, hogyan képviseli vasszigorral egy multinacionális vállalat érdekét a saját polgáraival szemben, hogyan kényszerít egy mérgező, kibírhatatlanul zajos és veszélyes üzemet egy kisvárosra, minden tiltakozás ellenére. Itt még az adóbevétgeleket is elvették, és számos törvényszegés után – például magzatkárosító anyag jelenléte a talajvízben, vagy érvényes környezethasználati engedély hiánya – nemhogy retorziók érnék az üzemet, hanem újabb 34 milliárd forint közpénz támogatást kaptak a bővítéshez.
Ezekből a példákból egyértelműen látszik, hogy a kiemelt beruházási törvény nem szól másról, mint a helyi közösség megerőszakolásáról, önrendelkezésük, szuverenitásuk sárbatiprásáról.
Arra kérünk minden jóérzésű embert, civil szervezetet és pártot, hogy tegyünk végre pontot a kiemelt beruházási törvénynek és népszavazás keretében töröljük el örökre.